Mindenki a maga élete kovácsa...

Valahonnan idejövünk, és aztán elmegyünk valahova. És hogy honnan jövünk, és hova megyünk, az mindig titok. Ez a titok mindig önmagában rejlik, és mások számára megoldhatatlan.

Wass Albert

Elgondolkodtató...mindenki a legtöbbet akarja kihozni mindenből, a lehető legkönnyebb úton és módon. De vajon megéri a szenvedés, a sokszoros önsajnálat ha semmi nem úgy alakul ahogy elterveztük?!


Az ember azzal keresi a kenyerét amire az élet lehetőséget ad neki, vagy éppen ami a könnyebb útnak tűnik...A gyors meggazdagodás lehetősége mindenkinek adott, van aki él vele, van aki nem. Általában ami könnyen jött, könnyen is megy, nehéz megbecsülni azt amiért nem kellett megdolgoznunk. Ahhoz hogy valamit letegyünk az asztalra, nagyon sok kitartásra és lelki erőre van szükség. 

Ő...

"Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg.

Csupa fény és boldogság büszke elmém,

Majd fél: az idő ellop, eltemet;

Csak az enyém légy, néha azt szeretném,

majd, hogy a világ lássa kincsemet"

Aki érezte már a tiszta szerelem lángjait a szívében, annak azt hiszem ez a pár sor nagyon is sokatmondó.  Amikor nem tudsz betelni a másik szemeinek mélységével; vastag, érzéki szájával(még ha bántó szavak hagyják is el); gömbölyű, kidolgozott mellkasával, melyen megpihenni egy fárasztó nap után többet jelent mint bármilyen kényelmi cikk; izmos karjaival, melyekkel ha körülfon a világ megszűnik létezni körülötted. 
Így érzek kerek 8 hónapja és 10 napja. Nem gondoltam volna, hogy valaha átélek ehhez foghatót. A heves érzelmeket amik elöntöttek megismerkedésünk során a lelkem nehezen dolgozta fel, mert még nem találkozott hasonlóval. Nem volt könnyű, de a kezdeti összezördülések után sikerült alkalmazkodnunk. 
A kisördög azonban soha nem alszik, és mivel érzelmeim nagyon mélyek, a féltékenységnek nevezett szörny nálunk is felütötte a fejét. de sikerült lazán és viccként kezelni a dolgokat, úgy hogy nem ejtett csorbát a szerelmünkön. Mivel Ő olyan típus akinek mindent ki kell mondania, hogy a lelke megnyugodjon, nem okoz gondot a problémák kezelése és megbeszélése. Én kissé zárkózottabb típusnak mondanám magam, ezért nehéz volt megszokni a hosszú beszélgetéseket, de igyekszem megtenni mindent, hogy megnyíljak, mert nem tudnék már nélküle élni...

Akkezdet...

Egyszer mindent el kell kezdeni, hát most én is elkezdem...Sokat gondolkoztam rajta, hogy nem túl fellengzős-e "blogolni", de hát ki nem szarja le, a vélemény úgyis olyan mint a segglyuk(...)
Na meg amúgy is... azt mondta az orvos, hogy ha valami nem megy szóba hát írjam le...xD